2012.07.10.
VELENCEI EDZŐTÁBOR

2011-ben Velencét választottuk ki első közös edzőtáborunknak. Megkedveltük mi is és a gyerkőcök is így idén is megmaradtunk ennél a helyszínnél.

teljes méretű kép itt

A t ábor hetét megelőzően, mi már lázban égtünk, hogy kész legyünk mindennel, megjöjjön minden, aminek meg kellett. Így mi már nagyon vártuk az indulást. Tavalyhoz eltérően, hétfő reggel a leutazás nem egyénileg, hanem busszal, egy emeletes busszal történt. 8 órakor volt a találkozó, fél 9 után néhány perccel, a már teli busszal elindultunk a táborba.  Megérkezésünk után, mindenki elfoglalta a szobáját, amennyire lehetett kipakolták a ruháikat. Én gyakorlatilag még ki se pakoltam, mikor az egyik kis pindurka oda jött hozzám a következővel: „Bea meg tudnád nekem mutatni, hogy hol tudom elkölteni a pénzem?? „  - mondanom sem kell, hogy nagyon nevettem. Tele volt mindenki energiával, úgyhogy ebédig hagytuk őket játszani, mindenki azt csinált, amihez éppen kedve volt. Az egyetlen nap volt a héten, amikor esett az eső, de elég is volt, mert nehezen lehetett őket bent tartani valamelyik helységbe, hogy ne ázzanak el teljesen.  Ebéd, majd csendes pihenő, ami az első nap annyira még nem nevezhető csendesnek, de legalább mindenki a szobájában maradt.  Délután 5-kor szerettük volna megtartani első közös edzésünket a szemközti iskola tornatermében.  Ez sajnos technikai okok miatt nem jött össze, de mivel mindenki örömére elállt az eső, így a foci pályán tartottunk egy laza egy órás edzést, szem előtt tartva azért azt is, hogy másnapra mindenki érezze, hogy azért ez egy edzőtábor.

Hétfő este, vacsora után a már előre kialakított 5 csapatnak, csapat indulót, zászlót kellett készíteniük maguknak. A hét folyamán minden nap kaptak valami feladatot, ami a karatéhoz volt köthető. A csapatoknak szinte végig együtt kellett dolgozniuk, és minden egyes jótettet, figyelmességet egy-egy kandzsival jutalmaztunk. Céljuk az volt, hogy minél több kandzsit összegyűjtsenek. Ennek a játék sorozatnak köszönhetően megpróbáltuk megismertetni velük a Karate történelmét is. A hétfő esténket egy kis táncolással zártuk, zenét ezúttal is DJ Gyuri szolgáltatta.

Kedden felvettük a tábor ritmusát, reggel 7 kor volt ébresztő, majd egy kis laza futás következett. Reggeli után, fegyvergyártás következett, ami nagyon nagy sikernek örvendett még a kislányok körében is. Igazából egész héten kitartott, volt, aki több tonfát is készített. Délelőtti edzésen mindenki a maga csoportjában megkezdte a vizsgára való készülést. Délutánra a nap is előbújt, és a vízi pisztolyok is előkerültek a táskából. Este megint edzés, ezúttal az iskola tornatermében. Este elméleti vetélkedő volt a csapatoknak.  Este az alvás már gyorsabban ment, ez jelentette azt, hogy elkezdtek fáradni J. Amit ők még nem tudtak, hogy itt nem volt vége a napnak. A nagyobbakat megleptük egy éjszakai edzéssel, az ébresztő hajnali 1 órakor volt. Nem tudom miért, de mi is és a gyerekek is imádták. Főleg mikor megtudták, hogy elmarad a reggeli futás.

Így a szerda reggel picit nyugodtabban telt, majd megérkezett Péter Gábor is, aki megtartotta a shotokanosoknak a délelőtti edzéseket. Ebéd után, pihenő, és ez már majdnem csendes pihenő volt. Délután, akinek volt kedve fürödni egy kicsit, annak volt a lehetősége, mert kibéreltük az iskola medencéjét.  Imádták a gyerekek, mert  a szerdai napunk már nagyon meleg volt.  Este edzés, majd újabb meglepetés volt, mert vacsorázni elvittük őket egy közeli pizzériába. Nagy volt az öröm mindenkinél, elképesztő mennyiségű pizza fogyott el. Vacsora után, lejátszottuk az idei tábor első számháború csatáját, majd cukorkakeresés volt, amit már nagyon vártak.  Mindezek előtt az egész csapat felköszöntötte Edut, aki 11 éves lett. Lola hozta magával a gitárját, így kíséretében mindenkinek könnyebben ment az éneklés is.

Csütörtök reggel már fáradtan kelt mindenki, de szigorúak voltunk, a futás nem maradhatott el. Kevés futás, majd csapatok egymás elleni focimeccse következett. Ezúttal a reggeli mogyorókrémes kalács volt, ami nagy mosolyt csalt mindenki arcára. Délelőtt edzés, itt már kizárólag a vizsgára összpontosított mindenki, de mindketten úgy láttuk, hogy fejlődtek és reménykedtünk benne, hogy az övvizsga eredménye is megerősít bennünket ebben. Délután, újabb számháború csata, közben, akinek volt kedve, tollasozott, ping-pongozott, csocsózott. Mindenki örömére csütörtökön délután megérkezett a fagyis kocsink is, végre költhették a gyerekek a pénzüket, alig várták, hogy vehessenek valamit. Este sorverseny volt, nagyon sokat nevettünk, vicces feladatokat kellett megoldaniuk, de állták a sarat és mindenki nagyon jól szórakozott. Az est végén, a nagyobb lányok készültek egy kis meglepetéssel, Lola gitár kíséretében dalokat énekeltek, ami nagyon jól összehozta az egész tábort. Este megpróbáltunk mindenkit gyorsan lefektetni, mert a Gojusoknak másnap volt a vizsga, szerettük volna, hogy mindenki kipihenje magát rendesen.

Péntek reggel jól kezdődött, ugyanis a reggeli kakaós csiga, túrós táska és kalács volt. Újabb siker a reggelik történetében. J Délelőtti edzésen utolsó simítások elvégzése a vizsgára volt a program, majd akinek volt kedve gipszet festhetett.  A vizsga délután 3 órakor kezdődött, igazi karatésok lévén, nem csak a Shihan által kiadott karate gyakorlatokkal, hanem az elképesztő meleggel is meg kellett küzdeniük. A vizsgája mindenkinek sikerült, így óriási kő esett le még rólunk is. Vacsora után mindenki egy kis műsort adott elő, majd a nagyobb fiúk és lányok karatés bemutatóját nézhettük meg, ami a vártnál jóval nagyobb sikert aratott. Kétszer is elő kellett adniuk, jó volt őket nézni! A hangulat nagyon jó volt, kis csapatunk és mi is tényleg jól éreztük magunkat. A felnőttekkel kipakoltuk a mindenki áltál hozott rágcsálnivalókat, közbe Gyuri beüzemelte a zenét és kezdetét vette a záró party. Szinte mindenki bent volt és táncolt, nagyon meleg volt, de ez senkit nem zavart. Kint álldogáltunk, mikor is kifut hozzánk egy 7 éves pindurka a következővel: „ Megöl ez a party!!!” ömlik róla a víz és visszafut. Ekkor jutottam el arra a pontra, hogy mindenki ugyanazt érzi, amit mi. Ez egy jól sikerült tábor volt J

Szombaton vizsgázott csapatunk második fele, korán reggel. Picit féltünk attól, hogy túl korán lesz, de az izgalom nagyon volt a vártnál, így fél 8-or mindenki izgalommal várta a kezdést. A vizsga jól ment, mindenkinek sikerült.

A tábort egy kis ajándékozással zártuk. A szülőkkel közösen ajándékoztunk egy egyesületi táskát, azoknak a gyerkőcöknek és felnőtteknek, akik egész évben keményen edzettek, esetleg versenyeztek és eredményeket értek el. 

Nem lehet elégszer megköszönni, de mi megtennénk még egyszer. Köszönjük a sok-sok segítséget Annának és Fruzsinak, valamint a felnőtt karatésainknak, Kriszti, Gyuri, Béla, Misi, Matykó akik szintén segítségünkre voltak.

Összességében minden úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A táborban a gondnok bácsi Misi mellett megismerkedtünk egy nagyon kedves tanárnővel Hédivel, akik végig mindenben  segítségünkre voltak.

Mi zárásképpen annyit tennénk még hozzá: Soha rosszabb tábort!!!!