|
|
|
|
|
|
|
2011.05.20.
BUDAÖRSI KARATE VERSENY
Utolsó versenynek, a május 20-án megrendezett budaörsi eseményt választottuk ki. Kis verseny, sok meccsel, kiváló rendezvény zárásnak. A részvételt nem tettük kötelezővé, csak azok indultak, akiknek volt kedve.
Így egy 5 fős csapattal vágtunk neki a napnak. Program szerint először lementek a katák, majd utána a küzdelmek. Hát, katában közepesen szerepeltünk, de Ráthonyi Lilit, és Kutas Bélát kiemelném, óriásit fejlődtek, bázisuk pontos, és szép mozdulatokkal teli. Ennek köszönhetően Lili és Bélus is 3. helyen végeztek, valamint Keszler Benjámin is bronzérmet nyert.
Majd következtek a küzdelmek. A sorsolásnál figyeltek, hogy minden kategóriában legalább 2-3 meccse legyen a versenyzőnek.
Lili kezdte, a küzdelmet, és azt kell, hogy mondjam, rövid időn belül, ezen a területen is nagyot fejlődött. Be is bizonyosodott számunkra, hogy ugyan sok munkával még, de Liliben sok van, és sokra vihetjük vele.
Majd következett Tóth Laci. Lacus nagyon jól kezdett. Amit régóta hiányoltunk tőle, az összeszedettség és a kreativitás, az most mind jelen volt a meccsen, az első pillanattól kezdve.
Pontról pontra haladt előre, szinte meg sem kellett szólalnunk az edzői székből, harcolt az elejétől a végéig. A második meccsen, sem történt ez másképp, sajnos megint sok kontaktot ütött, de aminek örültünk, hogy ezek is szép tiszta technikák voltak. A tanács az volt, miután hajszálnyira voltunk a leléptetéstől, hogy csak hasra támadhat. Utasítást betartva, hasra támadt, gyönyörű chudan tsukival, amit szinten erősnek véltek a bírók, így megint megbüntették. Bevallom őszintén, itt tanácstalanná váltam, olyat még nem nagyon láttam, hogy fejre is hasra is intenek. Sajnos, Lacus nem bírta a feszültséget és a végén ütött még egyet fejre és leléptették. Ennek ellenére boldogok voltunk, végre a képességeinek megfelelően küzdött, végül a kategóriájában bronzérmet nyert.
Következett Keszler Benjámin és Kutas Bélus csoportja. Benőnél úgy zajlik a küzdelem, ha az elején eldöntjük, hogy ma félünk, akkor mindenkitől félünk, ha az ellenkezője, akkor úgy áll oda, hogy azt érezhetjük bárkit oda lehetne tenni elé, mindenkit legyőzne. Vasárnap az utóbbival találkoztunk. Súlycsoportjában ő alacsonynak számít, de ezt lassan előnyére tudjuk majd formálni. Első küzdelmében is jó egy fejjel magasabb fiúval kellett tatamira lépnie, de kiváló tempóival, rendszerint megfogta ellenfele támadásait chudan gjakukkal, amitől ellenfele egyre idegesebb lett. A végén már, az ellenfél edzői utasítás is az volt, hogy üsse meg erősen. Benő kapott is, de büszkék voltunk rá, mert keményen oda állt, és egyre erősebb volt a meccs alatt.
A második meccse is hasonló hangulatban telt, itt picit kiengedett a koncentrációban, éppen annyit csinált, hogy győzzön. Majd következett a döntő. Kiegyenlített meccs után, sok akcióval, harcos 1,5 perc után döntetlen volt az állás. Bevallom őszintén, én az ellenfelet láttam aktívabbnak, de a bírok, megosztott döntéssel ugyan, de Benőt hoztak ki győztesnek. A versenyen mutatott teljesítményét nézve, teljesen megérdemelten.
Ugyanebben a súlycsoportban lépett tatamira Bélus is. Bélunál az utóbbi időben hozzáállás probléma volt a meccsein, ugyan nem hozott most érmet kumitéban, de a nyerni akarást láttuk, akart, küzdött és ez óriási eredmény volt számunkra.
A folytatásban Ábel következett. Ábelnél, az utóbbi idők gyakorlata, hogy ha túl vagyunk az első meccsen akkor megnyugszik és elkezd kumitézni. Az első meccsen nehezen tudunk túl esni, nagyon izgul, ami görcsöt okoz neki testben és fejben is. Mostani gyakorlat is ezt mutatta, sajnos az első meccsen kikapott.
A második meccsen már sokkal nyugodtabb volt, sikerült ellazulnia. Szükség is volt rá, hiszen egy fizikailag erősebb ellenféllel állt szembe. Kemény meccs volt, de okos küzdelemmel Ábelnek sikerült felülkerekednie ellenfelén, így bezsebelte a 3. helyet.
Az utóbbi időben sokat beszéltünk nekik a kumitéhez való hozzáállásról, hogy kell viselkedi a küzdőtéren a bírókkal, és az ellenfeleikkel, ez majdnem olyan fontos, mint jól ütni. Ezen a versenyen úgy nézett ki, mintha kezdenék megérteni és mindketten úgy éreztük, hogy az út amin haladunk, az jó és ugyanezeket a szempontokat betartva kell tovább haladnunk.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|